Kedves Lacháziak és Peregiek! Polgártársaim!

Sok hónap zűrzavaros eseményei után döntöttem, hogy újra írnom kell, itt. A Facebookon nem kívánok csatározásokba bonyolódni, ám úgy gondolom, ezen saját blogban közzé teszem gondolataimat, melyek felvetődtek bennem és remélem, érdekel benneteket.

Nos, rajta: "kedvenc" újságom (újságunk), A Mi (?) Újságunk január-februári száma kicsit (ej-ej) kampányos módira sikeredett. Végül is ez nem baj, de a másik felet nem kellett volna megkérdezni, mi a véleménye? (Habár régen az impresszumban pártsemleges volt a lap.)
Jó tudni, Kiskunlacházán nem lehetnek ellenzéki képviselők, akik másképpen gondolkodnak (állj be a sorba, osztály vigyázz, kuss, az lesz, amit én mondok!). Az országgyűlési képviselő kinyilatkoztatta, az ominózus telekper következményeiért a 2005-ös döntéshozók a felelősek, ja és akik most politikai tőkét kovácsolnak ebből. Persze, az eltelt évek megegyezésre képtelen, hatalmi arroganciával jócskán felvértezett vezetése szerény Hamupipőkeként semmiről nem tehet! Na jó, ez már a múlté, talán.
Igazából nálam a labor újra indulásával kapcsolatos közlemény ütötte ki a biztosítékot. Miért kell azt ünnepelni, hogy egy nagyon elcseszett dolgot sikerült helyrehozni? A labor nem úgy zárt be, hogy a tejesember kedden odament a kulccsal és azt mondta: bezárom és holnaptól itt nem lesz vérvétel! Ennek előzményei voltak! Régebben felmerült a labor átalakítása vérvételi hellyé gondolata, észérvekkel, pénzügyi jelentésekkel alátámasztva. Nem lehetett volna előre menekülni? Most lehet szállítani Csepelre a mintákat, évi több százezer forintos többlet kiadással Ráckeve helyett (igen, mert nem vagyunk velük túl jó viszonyban, sok probléma miatt, lásd Tűzoltóság), ez így jó nekünk? Jó ez így nekünk?
Egyelőre ennyi, folyt. köv.