(idézet Bródy János dalszövegéből)

Nagy örömömre már elsején megkaptam a Mi újságunk nyomtatott példányát (neten még nincs... hmm). Elolvastam, áttanulmányoztam. Elgondolkodtam. Most egy kis elemzés következik az újságról, átlag felhasználói szemszögből. (Nekem nincs újságírói képzettségem, csak úgy jár az agyam...)
A címlap kiváló, gratulálok Pfeifer Rikárdnak, tiszteletem a munkájáért! Ez egy fontos és különleges dolog, hogy ilyen madár(pár) él a mi környezetünkben. Várom a további híreket!
A 2. és 3. oldal is jó, a sok szép, színes képpel. Örülök szerkesztő asszony cikkének, tényleg, miért kell tönkretenni, ami szép (elég komoly összegbe került ez a játszótér), és tényleg, miért ilyen poros, jellegtelen, ápolatlan és igénytelen a mi falunk? (A fő utcánk, Dózsa-József Attila brrr... és nem az út minőségére gondolok. Azért vannak szép utcák is!)
A 4. oldal tök jó, hátha ezek a gyerekek tesznek az igénytelenség ellen.
5. oldal. Sajnos, a Pénzügyi- és Fejlesztési Bizottság 2012.05.02-i nyílt ülésén nem voltam ott, ezért csak annyit: a jegyzőkönyvek kb. 1 hónapja kerültek föl a honlapra. (Most is csak április 23-ig vannak!) Tudtommal az aláírásgyűjtés sem a legtisztább eszközökkel történt, sok nyugdíjas azt sem tudta, mit ír alá. Egyébként gratulálok a gyűjtőknek, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi aláírást össze tudtak szedni! (Ha netán közéleti szerepre vágynék, biztos alkalmaznám őket. Őt???)
6. oldal: Vincze-Kátai László kezdeményezésével maximálisan egyetértek. Cikkének tartalmával nem igazán, szerintem az új dolgokra törekvést erősíteni kell. Amennyiben úgy látja, hogy kérdőívét jó lenne feltenni erre a blogra, kérem, küldje el, hiszen másképpen, de mindketten ugyanazt szeretnénk, a nagyközség fejlődését és a polgárok életének javulását. Tisztelettel.

(folyt. köv. a 7. 8. oldaltól, bocs')