Írtam nemrégiben az utakról, a szemétről, most az utakon lévő szemétről fogok értekezni, már régóta szándékomban állt, de ma hazafelé jövet elkapott az ihlet (vagy indulat, ahogy teszik).
Nos, a tárgy a lócitrom, a lószar, verebek kedvence...
Kedélyesen közlekedek két keréken, erre a piactérnél 10-15 méter hosszan szép kis terítéket észlelek, de nem is azt az egészséges sárgát, hanem jóféle sötétzöldet, mint a májbajos epeömlés. Fék, kázanyázás. elgondolkodás... Pont az óvoda és az iskola közvetlen közelében van ez a díszítés. Meg milyen jó lesz csütörtökön, a piac-napkor széttaposni.
Igaz, most esik egy kis eső, de ez a száraz tavasz annyi lócitromot hagyott az utakon, hogy magam is meglepődtem motoros falujárásaim közben. Felháborít ez a nemtörődömség! Akinek lova van, lovaskocsival járja az utcáinkat, igenis gondoskodjon arról, hogy ne legyen ürülék a közterületen! Gondoskodjon az eltakarításáról vagy ne menjen ott!
Egy lomtalanítási akció közben, után még rosszabb a helyzet.
Akinek autója, motorja van, tudja, milyen "szar" beállni a garázsba ilyen megspékelt kerekekkel. Talán mégsem tud mindenki tartani egy veréb-különítményt, hogy minden nap lecsipegesse ezt az amúgy elsőrangú trágyát. A trágyának a komposztban, a földben van a helye, nem az aszfalton.
Régen a lótulajdonosok fizettek azért, hogy a község útkaparókat alkalmazott az efféle termékek eltakarítására. Lehet, újra be kéne vezetni?
(Böngészéseim során láttam, ez nem helyi probléma.) Mit lehetne tenni, kicsi huszárok?
Hajrá, lovas nemzet vagyunk, csak néha elfeledkezünk a hátsó fertályról...